Munkabaleset: mit és mikorra kell elintézni

Munkabaleset: mit és mikorra kell elintézni

Munkabaleset után órákon múlnak a dolgok. A kötelezettségek egy része a munkavállalóra hárul, a nagyobb része a munkáltatóra, a határidők pedig attól a pillanattól futnak, amikor a munkáltató a balesetről tudomást szerzett, nem a baleset napjától.

Mit kell tennie a munkavállalónak

A munkavállaló köteles a munkabalesetet haladéktalanul bejelenteni a munkáltatónak, ha az egészségi állapota ezt lehetővé teszi (a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 124/2006 Tt. törvény 17. § 1. bekezdés). Ugyanez a bejelentési kötelezettség terheli azt a munkavállalót vagy más személyt is, aki a baleset szemtanúja volt (17. § 2. bekezdés).

Ugyanitt szerepel az a kötelezettség, amelyet a cégek gyakran figyelmen kívül hagynak: a munkáltatónak belső előírásban kell meghatároznia, hogy kinek és milyen módon kell a balesetet bejelenteni. Enélkül a munkavállaló nem tudja, kit hívjon, és már az elején elvész az idő.

A baleset utáni első órák

A bejelentést követően a munkáltató köteles haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy ne következzen be az élet és az egészség további veszélyeztetése (17. § 3. bekezdés).

Ha olyan balesetről van szó, amelyet a rendőrségnek vagy a munkafelügyelőségnek jelentenek, a munkahely állapota a vizsgáló hatóságok megérkezéséig nem változtatható meg. Kivételt csak azok az intézkedések jelentenek, amelyek az élet és az egészség védelméhez vagy nagy gazdasági kár elhárításához szükségesek. Ha a munkahely ilyen intézkedések miatt mégis megváltozik, a munkáltatónak dokumentálnia kell az eredeti állapotot. A gyakorlatban ez fényképeket és egy egyszerű vázlatot jelent, még mielőtt bármit is elpakolnának.

Melyik baleset minősül nyilvántartott munkabalesetnek

Nyilvántartott munkabaleset az, amely három napnál hosszabb keresőképtelenséget okozott, vagy a munkavállaló halálához vezetett a baleset következtében (17. § 4. bekezdés). Súlyos munkabaleset a halál vagy a súlyos egészségkárosodás.

Nyilvántartott munkabaleset esetén a munkáltatónak fel kell tárnia az okot és a keletkezés minden körülményét, a sérült munkavállaló részvételével, ha azt az egészségi állapota lehetővé teszi, valamint a munkavállalók biztonsági képviselőjének részvételével. Súlyos munkabaleset esetén az okok feltárásához biztonsági technikust is be kell vonni.

A határidők röviden

• Haladéktalanul: a nyilvántartott munkabalesetet be kell jelenteni a munkavállalói képviselőknek, bűncselekmény gyanúja esetén a Rendőrségnek, súlyos munkabaleset esetén pedig az illetékes munkafelügyelőségnek (17. § 5. bekezdés).
• Három napon belül: be kell jelenteni a Szociális Biztosító kirendeltségének minden olyan munkabalesetet, amely orvosi ellátást vagy ideiglenes keresőképtelenséget tett szükségessé (a 461/2003 Tt. törvény 231. § 1. bekezdés i) pont).
• Nyolc napon belül: el kell készíteni a nyilvántartott munkabalesetről szóló jegyzőkönyvet (17. § 4. bekezdés), meg kell küldeni a munkafelügyelőségnek és a munkavállalónak vagy a hozzátartozóknak (17. § 7. bekezdés), és be kell nyújtani a Szociális Biztosító kirendeltségének (a 461/2003 Tt. törvény 231. § 1. bekezdés j) pont).
• 30 napon belül: súlyos munkabaleset esetén meg kell küldeni a munkafelügyelőségnek a keletkezés okainak és körülményeinek kivizsgálásáról, valamint a megtett intézkedésekről szóló jelentést (17. § 7. bekezdés).

Minden nyolcnapos határidő attól a naptól fut, amikor a munkáltató tudomást szerzett arról, hogy nyilvántartott munkabalesetről van szó. Nem a baleset napjától. A különbség általában néhány nap, mert a keresőképtelenség hossza csak később derül ki.

Baleset másik munkáltató munkahelyén

Ha a munkavállaló másik munkáltatónál sérül meg, például építkezésen vagy a megrendelőnél végzett szerelés közben, az adott munkahely üzemeltetője köteles a balesetet haladéktalanul bejelenteni a sérült munkáltatójának, teljesíteni a hatóságok felé fennálló bejelentési kötelezettséget, feltárni az okot, elkészíteni a jegyzőkönyv alapját és megküldeni azt a munkavállaló munkáltatójának (17. § 6. bekezdés). Magát a jegyzőkönyvet és annak elküldését ezután a munkavállaló munkáltatója intézi. Alvállalkozói láncokban ez a leggyakoribb félreértés forrása, ezért érdemes már a vállalkozási szerződésben rendezni.

A nyilvántartás, amelyet sehova nem kell küldeni

A jegyzőkönyveken túl a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a munkabalesetekről, a munkabalesetnek nem minősülő egyéb balesetekről és veszélyes eseményekről, valamint az elismert foglalkozási megbetegedésekről és a foglalkozási megbetegedés veszélyéről (17. § 8. bekezdés). Ellenőrzéskor éppen a kisebb balesetek és veszélyes események nyilvántartása az első, amit a felügyelő látni akar, és egyben az első, ami hiányzik.

Miért érdemes ezt begyakorolni

A munkafelügyelőség akár 100 000 euró bírságot is kiszabhat. Ha a jogsértés következtében súlyos egészségkárosodással járó munkabaleset történt, a bírság legalább 20 000 euró, halálos munkabaleset esetén legalább 33 000 euró (a 125/2006 Tt. törvény 19. § 1. bekezdés).

Ha éppen ezzel foglalkozik

Az okok feltárását, a jegyzőkönyv elkészítését és a felügyelőséggel folytatott kommunikációt ügyfeleinknek a munkavédelmi szolgálat keretében végezzük. Ha konkrét balesethez kér segítséget, írjon nekünk.