Munkavédelem építőipari cégnek

Az építkezésen semmit nem lehet későbbre halasztani. A halálos munkabalesetek többsége Szlovákiában magasból való leesésből és olyan munkákból ered, amelyeket valaki koordináció nélkül kezdett el. Íme, mit kell egy építőipari cégnek rendeznie még az első földmunka előtt.

Mi kell már az első munkavállalótól

• belépő munkavédelmi oktatás és ismétlő oktatás legalább kétévente (a 124/2006 Tt. törvény 7. § 1. és 5. bekezdése),
• írásos kockázatértékelés és a kiadott védőeszközök jegyzéke (a 124/2006 Tt. törvény 6. § 1. bek. c) és d) pontja),
• munkaegészségügyi szolgálat és munkakategorizálás (a 124/2006 Tt. törvény 21. § 3. bekezdése),
• tűzvédelmi oktatás és tűzvédelmi dokumentáció (a 121/2002 Tt. rendelet 22. §-a, a 314/2001 Tt. törvény 9. § 2. bekezdése),
• munkabalesetek nyilvántartása és bejelentése a 124/2006 Tt. törvény 17. §-a szerint.

Biztonsági koordinátor és munkavédelmi terv

A 396/2006 Tt. kormányrendelet az építési területre vonatkozó minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményekről azokat a helyzeteket rendezi, amikor az építési területen egynél több munkáltató dolgozik. Az építtető ilyenkor köteles dokumentációs koordinátort és biztonsági koordinátort kijelölni, valamint munkavédelmi tervet készíttetni. A tervnek a munka megkezdése előtt készen kell lennie és folyamatosan aktualizálni kell, nem pedig az ellenőrzés után pótolni. A rendelet azt is meghatározza, mikor kell az építési területet a munkafelügyelőségnek bejelenteni.

Ha nem biztos abban, kell-e koordinátor, írja meg az építkezés terjedelmét és az alvállalkozók számát; elvégezzük az értékelést.

Magasban végzett munka

A magasban és szabad mélység felett végzett munkát a 147/2013 Tt. kormányrendelet szabályozza. A gyakorlatban a konkrét magassági tevékenység kockázatértékelése kell, nem általános mondat a dokumentációban, a kollektív védelem (korlát, védőháló) elsőbbsége az egyéni védelemmel szemben, egyéni védelemnél kijelölt kikötési pontok, hevederzet, energiaelnyelő és mentési terv, az egyéni leesésvédelmi eszközök ellenőrzése a gyártó határidői szerint, valamint a dolgozók oktatása a magassági munkára és a konkrét rendszerre. Állványt csak megfelelő szakmai alkalmassággal rendelkező személyek építhetnek, alakíthatnak át és bonthatnak, átadási jegyzőkönyvvel.

Gépek, emelőberendezések és igazolványok

Az építőgépek, daruk, emelőplatformok és targoncák kezeléséhez szakmai alkalmassági igazolvány szükséges (a 124/2006 Tt. törvény 16. §-a). Az emelőberendezések az 508/2009 Tt. rendelet szerinti fenntartott műszaki berendezések, és szakmai vizsgálat (13. §), valamint igazolvánnyal rendelkező kezelő (17. §) alá tartoznak. A kötözőknek saját szakmai alkalmasságuk kell legyen.

Villamos energia az építkezésen

Az elosztók, hosszabbítók és kéziszerszámok az építési területen a lehető legrosszabb környezetben vannak: nedvesség, por, mechanikai sérülés. Az elektromos készülékek ellenőrzése az STN 33 1630:2025 szerint történik, amely 2025. május 1-jén váltotta fel az STN 33 1600 és STN 33 1610 szabványt, 2027. május 1-jéig tartó párhuzamos alkalmazással. Az építési terület elektromos hálózata az 508/2009 Tt. rendelet szerinti fenntartott műszaki berendezés.

Zaj és kézi anyagmozgatás

A bontókalapácsok, fűrészek és csiszolók meghaladják a 115/2006 Tt. kormányrendelet szerinti zajküszöböket: alsó beavatkozási határérték 80 dB, felső 85 dB, határérték 87 dB nyolcórás expozíciónál. Az anyagok kézi mozgatása a 281/2006 Tt. kormányrendelet hatálya alá tartozik.

Tűzvédelem az építkezésen

A hegesztés, vágás és a nyílt láng használata a 121/2002 Tt. rendelet 1. § 1. bekezdése szerinti fokozott tűzveszéllyel járó tevékenységek. Engedély, tűzvédelmi készenléti őrség és a munka befejezése utáni helyszínellenőrzés kell, ezen felül hordozható tűzoltó készülékek, jelölés a 387/2006 Tt. kormányrendelet szerint és rend az építési területen.

Kérjen árajánlatot az építkezésére, írja meg az építmény típusát, a munkavállalók számát és azt, hány alvállalkozó dolgozik rajta.